Egy budapesti étterem tulajdonosa ötéves szerződést írt alá a Dreherrel, amiben vállalta egy előre meghatározott sörmennyiség értékesítését. Kapott sörcsapot, hűtőket, egyéb reklámtermékeket és egymillió forint plusz áfát. Cserébe nem tesz csapra más sört, mint a kőbányai gyár termékeit. „Azt is nagy nehezen sikerült elérnem, hogy üvegesből a gyártó termékein kívül egy plusz márkát felvehessek a kínálatba, de végül belementek” – mondja a hvg.hu-nak a neve elhallgatását kérő étterem tulajdonosa, ugyanis a szerződésben titoktartási kötelezettséget is vállalt.

Az ilyen szerződések kötése bevett gyakorlat a szálloda, étterem, kávéház szektorban (ezt rövidítve HORECA-nak nevezik), ahol a négy legnagyobb piaci szereplő elviszi a forgalom 82-95 százalékát. A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) korábbi vizsgálata szerint ezzel a piaci korlátozással a magyarországi vendéglátóhelyek sörforgalmának összességében 43,5-44,3 százalékát tartja fenn maguknak a Dreher, a Heineken, a Borsodi és a Pécsi Sörgyár.

Ez a vendéglátós szektor volna a legfontosabb a kisebb szereplők számára, amelyek a hiper- és szupermarketekbe való bekerüléshez szükséges mennyiséget jellemzően nem tudják biztosítani, és árban is csak csapra verve versenyképesek. Csakhogy a legtöbb kocsma ajtaján hiába kopogtatnak: azok jellemzően már leszerződtek egy sörmultival. Így marad az a néhány kézműves kocsma, a piac durván egy százaléka, ahol az 50-60 hazai sörfőző egymással versenghet. Egy vidéki kisváros kisvendéglőjének tulajdonosa – aki a titkos szerződése miatt szintén névtelenül nyilatkozott nekünk – 40 hektoliter sör értékesítését vállalta a Heinekennel kötött, egy évre szóló megállapodásban, amiért a csap, a hűtők és promóciós termékek mellett pénzt is kapott. Így csak a holland multi söreit árulhatja, de nem bánja, mert a nyitásnál számoltak a gyártó „támogatásával”.

A Kisüzemi Sörfőzdék Egyesülete ezért most levélben fordult a Gazdasági Versenyhivatalhoz (GVH), hogy megszülessenek azok a döntések, amelyek biztosítják a magyar kisüzemi sörfőzdéknek a szabad piacra lépését. A GVH korábban már vizsgálta a területet, és valóban megállapította, hogy a magyar kisüzemi sörfőzdéknek versenykorlátozó jelenségekkel kell szembenézniük. Ennek megfelelően kötelezték is a három legnagyobb magyarországi sörgyárat, hogy összesen, több lépcsőben, 2016-ig tíz, 2017 végéig pedig 20 százalékkal csökkentsék a kizárólagos szerződéseken keresztüli értékesítéseiket.

Azonban Gyenge Zsolt, az egyesület elnöke szerint ebből eddig semmi nem valósult meg. „Egyetlen esetről sem tudunk, ahol a nagy gyártók bármennyivel is csökkentették volna a vendéglátóhelyek szerződésben vállalt mennyiségi kötelezettségeit, sőt kilátásba sem helyeztek semmi ilyesmit” – mondja Gyenge, aki szerint a kézműves sörök forgalma jelenleg a 3 százalék körüli. Az elnök szerint ez szépen, a kapacitások fokozatos bővítésével feltornázható lenne 10-20 százalékra is, amennyiben termékeik nem lennének elzárva a piaci verseny elől.

„Azt várjuk a GVH-től, hogy megteremtse annak a lehetőségét, hogy tagjainknak ne kelljen több száz kilométereket utaztatniuk söreiket, hogy eljussanak azokba a kocsmákba, ahol direkt kézműves sörökre specializálódtak, hanem helyben tudják értékesíteni azokat.” A Fóti Sörfőzde alapítója saját bőrén is tapasztalja a piaci korlátokat. „Fóton negyven kocsma van, ezek közül két helyen lehet kapni az én söreimet. Mindkettő az enyém volt korábban, és így is komoly munkába került, hogy meggyőzzem a mostani üzemeltetőket, hogy hosszú távon jobban járnak, ha nem hajolnak le a multik alamizsnájáért, hanem helyi söröket árulnak” – mondja Gyenge. Elképzelése szerint az ideális állapot az lenne, mint Németországban vagy Csehországban, ahol minden régióban a helyi söröket lehet kapni.

Erdélyi Márton megoldási javaslata:

A kis sörfőzdék törekvéseivel szimpatizáló Mobil Kisokos alapító-tulajdonosa, Erdélyi Márton is szívesen segítene abban a magyar sörfőzdéknek is, hogy verseny hátrányukat ledolgozva érvényesülhessenek a külföldi sörmultikkal szemben.

Továbbá vállalja, hogy egy részletes cselekvési tervet kidolgoz arra vonatkozóan, hogyan lehetnének megerősíthetőek a hazai vállalkozások a külföldi nagytőkéjű multikkal szemben. Hogy egy egységes piac létrejöhessen, ahol nem nyomják el a hazai vállalkozásokat a külföldi hátterű multik.

Cselekvési tervét Magyarország Kormányához eljuttatja, ahol reményei szerint fogékonyak lesznek a javaslataira, ugyanis Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter és dr. Semjén Zsolt Miniszterelnök-helyettes is felléptek a közelmúltban a Lex Heinekenként elhíresült törvényjavaslattal egy olyan külföldi sörmultival szemben, amely nem engedett érvényesülni egy kis magyar sörfőzdét.

A törvényjavaslat tartalmát Orbán Viktor is jóváhagyta a miniszterelnök szerint Dávid és Góliát harca zajlik, a Heineken visszaél, hatalmával a holland sörgyár ágyúval lő verébre, vagyis Igazi Csíki Sörre.