thumb image

Az infokommunikáció nyertese lett a COVID-19 járványnak.

Az infokommunikáció nyertese lett a COVID-19 járványnak: százezrek lépték át a digitalizáció küszöbét, ilyen rövid idő alatt ennyi embert még nem sikerült bevonni.

Felmérések alapján néhány hónap alatt 59-ről 70 százalékra nőtt a magyar lakosságban azok aránya, akik pozitív dolognak tartják a digitalizációt, és a megkérdezettek fele tanult valamilyen új dolgot ez idő alatt.

Küszöbön az új Digitalizációs Stratégia

A korábbi Nemzeti Infokommunikációs Stratégia lejárt, szükség van egy új keretstratégiára: ki kell tűzni az új célokat, mert a digitalizációban pillanatok alatt veszhetnek el egyszer már megszerzett pozíciók.

A Nemzeti Digitalizációs Stratégia (NDS) keretstratégia lesz, ami azt is jelenti, hogy az eddig elkészült részstratégiák, a DJP 2030 vagy a most előkészület alatt álló tervek nem veszítik el érvényességüket, azok beépülnek az új dokumentumba, amely mintegy szintetizálja a kormányzati elképzeléseket. Különösen fontos egy előremutató, összegző stratégia megléte most, amikor zajlik a 2021-27 közötti uniós pénzügyi ciklus tervezése. Már kezdenek kirajzolódni a keretek, az új eszközök, és egy ilyen terv, és az abban megfogalmazott célok birtokában nagyobb sikerrel pályázhat uniós és hazai forrásokért az ágazat.

A stratégia kiinduló jövőképe, hogy Magyarország a versenyképességi és modernizációs törekvéseinek középpontjába állítja a digitális gazdaságot, a digitális oktatást és a digitális közszolgáltatásokat. A legfelső szintű, hogy Magyarország digitális fejlettségben az évtized közepére meghaladja az uniós átlagot, 2030-ra pedig a tíz élenjáró uniós gazdaság közé kerüljön.

Az infrastruktúra, az állampolgárok, a vállalkozások és az állam egyaránt célzottjai az NDS által megfogalmazott digitalizációs célkitűzéseknek. Az alap – a megfelelő szolgáltatási képességű infrastruktúra – már a helyén van, bár ezt is folyamatosan fejleszteni kell. A lakossági kompetenciák terén a kisebb előrelépések ellenére még óriási hiányosságok vannak, mint ahogy a vállalkozások digitális felkészültségének alakulásában sem jelentek meg az eddigi, egyébként sikeresnek mondható programok eredményei. Az államigazgatás elektronikus szolgáltatásai is többé-kevésbé a helyükön vannak; már „csak” azt kellene elérni, hogy ezeket minél többen használják is.


Az egyes pillérekhez számszerű célokat is kitűz az NDS. Így például el akarják érni, hogy a gigabites kapcsolatra képes hálózattal lefedett háztartások aránya 2030-ra érje el a 95 százalékot; ugyanerre az évre a 16-74 éves korosztályban 2 százalék alá csökkenjen az internetet nem használók aránya; a digitalizált vállalatirányítási folyamatokkal rendelkező vállalkozások aránya haladja meg a 30 százalékot; valamint az e-kormányzati szolgáltatások felhasználóinak aránya is érje el a 90 százalékot.

Ha tetszett, oszd meg:
ErdélyiPress

ErdélyiPress